Megosztanék egy általam készített időszalagot:
http://timeglider.com/timeline/f27cac4d17ec78ef8dac

Ezt történelemórára készítettem és a Kádár-korszak eseményeit dolgozza fel. Mintegy 33 évet ölel fel ez a korszak, sok intézkedés történt ezalatt. Képekkel próbáltam szemléltetni az eseményeket, így segítve azt, hogy a gyerekek gyorsabban megjegyezzék a dátumokat, valamint rögtön gondolatban képet is tudjanak hozzácsatolni, lássák, hogy az események mégis hogyan néztek ki a valóéletben.

Történelem órákon amúgy is nagy nehézséget okoz az évszámok, dátumok megjegyzése, úgy gondoltam ez talán segíthet nekik. A linket bármikor megnyithatják és otthon is tudják memorizálni a történteket.A linkre kattintva részletesebben is bejönnek az események, és a megfelelő képhez rendelve, ide a kicsinyített mását illesztettem be, ahol a képek zanzásítva jelennek meg.

A szófelhőkészítést több módon is be lehet építeni a tananyagba. Célja a szemléltetés és hogy játékosan mutassa be a tanulnivalót. A sok szó zanzásítja a fontosabb tudnivalókat, de ez akár egyfajta vázlat is lehet. Sokféle lehet, izgalmas a készítése is. Én a Wordart.com-ot használtam.
A szófelhőm a XXI. század iskolájáról szól:
Olyan szavakat gyűjtöttem össze, amelyeket fontosnak tartottam az általam elképzelt iskolánál. Tartalma pedig arról szól, hogy szorongásmentes környezetet teremtsünk a gyerekeknek az iskolában. Persze, egyes helyzetekben elkerülhetetlen az izgulás, de megpróbálhatnánk minél játékosabbá és kényelmesebbé tenni a környezetet. Persze ennek vannak azért határai, mert az iskola nem egyenlő az otthonnal. Érzékeltetni kell vele azt, hogy ez egy másik épület, ahol azért vannak szabályok, melyek majd a későbbi élethez való alkalmazkodást fogják segíteni. Viszont úgy gondolom, hogy jó, ha jól érzik magukat az iskolában.

Ebben a bejegyzésben egy digitális tananyagtárat fogok bemutatni.

zten lehet lemérni a megszerzett tudást.A zanza.tv-t választottam, ahol számos tantárgynak a főbb témakörei megtalálhatók. Az oldal külseje kifogásolhatatlan, a címek jól láthatóak és könnyen megtalálhatóak a szükséges anyagok. Minden tananyagnál van egy videó, amely érhetően magyarázza el a tanulnivalót. A tananyagnál megtalálható, hogy milyen előzetes tudás szükséges ehhez a témához, mik a célkitűzései, a videó narrációjának a szövege, fogalomtár, valamint ajánlott olvasmányok is találhatóak különböző fülek alatt. A végén pedig egy teszten lehet lemérni a megszerzett tudást. 

Hátránya ennek a digitális tananyagtárnak, hogy sok tantárgyhoz nincsen semmilyen anyag feltöltve, nem egyenletes a tananyag eloszlása. A másik pedig, hogy nagyon zanzásítja az anyagot. A tanuló e honlap alapján csak nagyon felületesen fogja megtanulni az adott tantárgy anyagait. Hiába van sok anyagnál feltöltve, hogy milyen előzetes tudás szükséges, akkor se fogja megérteni az összefüggéseket (főleg a történelemben).
Úgy gondolom ez a felület csak egy eszköz, nem szabad, hogy a diák csak ezen tanuljon (főleg nem érettségire!), hiszen ez nem elég.
Viszont arra kifejezetten jó ez a felület, hogy a megtanultakat még jobban elmélyítse.

A most következő bejegyzésemben egy digitális oktatási alkalmazást fogok bemutatni. Ezek az applikációk azért is hasznosak a tanítás során, mert nagyon jó szemléltetőeszközként funkcionálhatnak, valamint játékosabbá tehetik a tanulást, és alkalmazzák a tanultakat. Így sokkal jobban és biztosabban megmarad a megszerzett tudás.

A SkyView nevű alkalmazást választottam ki, főként azért, mert földrajz szakos tanár lévén ez az alkalmazás a csillagászat miatt különösen megfogott. Ez egy olyan éjjel-nappal, ingyenes alkalmazás, amely iskola és iskolán kívüli környezetben is wifi nélkül használhatnak a diákok. Szükség van kamerára, és az ég felé tartva a telefont láthatják, hogy az adott irányban milyen égi objektumok vannak. Csillagászat tananyaghoz találtam a leginkább alkalmasnak, de önmagában is nagyon érdekes ez az alkalmazás.

Ha van okostelefonjuk a gyerekeknek, akkor akár be is lehet nekik mutatni óra végén, le is töltethetjük velük és feladhatjuk házi feladatnak pl. hogy válasszanak ki három db tetszőleges csillagképet, rajzolják le, jellemezzék, írják le hol található a horizonton és mutassák be az elnevezésük hátterét. Ez egy játékos és némi vizualitást igénylő feladat, mégis leíró és kutatást igénylő munkát fog készíteni.

Tanárként lehetőségünk van arra, hogy közösségi oldalakat beleépíthessünk a tantervbe. Ezzel segíthetjük a diákokat abban, hogy hogyan oldjanak meg közösen egy feladatot, hogyan dolgozzanak össze.

Én a Google+ alkalmazást választottam ki. Egy történelem órához használnám fel, az 1956-os tananyaghoz kapcsolódóan. A fegyveres harcok Budapest, és Budapesten kívül több helyszínen zajlottak.
A diákokat csoportokra osztanám: pl. húznának cetliket, amire a helyszínek utcanevei/vagy városok helységnévtáblái láthatóak. Ezek után hozzanak létre maguk egy google+-os közösségi felületet, ahol tudnak egymással kommunikálni.
A feladat pedig az lenne, hogy szedjék össze az egyes helyszínekhez (Köztársaság tér, Corvin-köz, Széna tér, Astoria, Móricz Zsigmond körtér, Kilián laktanya, Dunaújváros, Csepel, Miskolc, Debrecen, Mosonmagyaróvár, Budakeszi stb…) a történéseket. Egy csoport akár többet is feldolgozhat.
Ezután készítsenek egy Word dokumentumban helyszínenként egy-egy posztert, képekkel színesítve. Attól függően, hogy hogy áll az osztály idővel, két lehetőség áll fenn a feladatok megbeszélésére:

• A tanár a következő órára kinyomtathatja, és az osztályban lévő egyik plakátfelületre elhelyezheti a diákokkal együtt. Ezen a bizonyos következő órán meg is beszélik a munkákat, a csoportok bemutatják posztereiket.
• Ha még azon az órán marad idő (bár erre kevés esély van), akkor ki lehetne vetíteni ezeket a posztereket és a csoportok bemutatják őket. Nem zárja ki ez a lehetőség azt, hogy ezek után is kinyomtassák és elhelyezzék az osztály plakátokon a posztereket.

Ezt a feladatot azért is tartom jónak, mert akár házi feladatként is fel lehet adni, így az iskola után közösen tanulhatnak és készíthetik el házi feladatukat a gyerek.

Szerintem a Történelem tanításban a tanulók digitális kompetenciája, a következőképp fejleszthető:

-         A tanulók egyes csoportját, vagy egyes tanulókat (akár jutalomként) megbízni, bizonyos információk interneten való felkutatásával, és ismertetésével.

-        A tanulókat megbíznám, hogy különböző anyagrészekből tartsanak prezentációt egymás számára. Ezt természetesen előzetesen a szaktanárnak lektorálnia kell!

-         A házi feladatokat digitális formában (ha szükséges, a hivatalos pl. levélformulákat betartva) kérném be a diákoktól.

-         Valamely közösségi portálon (Facebook, Twitter) alakítanék közös „virtuális” tanulócsoportot.

-     A tananyagokat, és az órai vázlatokat, PPT-ket egy közös online tárhelyre tölteném fel. (pl. GoogleDrive, Dropbox)

___________________________________________________________

Nemzeti Alaptanterv 2012.

„Digitális kompetencia:

 A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 66. szám 10655 bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.”

Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám

A webquest egy olyan tanítási-tanulási minta, mely megtanítja a tanulókat arra, hogy tudatosan használják a számítógépet (és egyáltalán az új médiát), és új tanulási kultúrát biztosít számukra. A webquest-módszer főként abból áll, hogy a tanulók kész információkat vesznek át az internetről, mely segíti őket abban, hogy önállóan tanuljanak, hogy javítsák a tanulmányi eredményeiket, hogy saját magukat értékeljék, és nem utolsó sorban, hogy a tudásszintjüket növeljék. Ennek a módszernek az alkalmazása abban segíti a tanulókat, hogy csoportosan, autentikus anyagokat felhasználva oldjanak meg egy feladatot. Ezen anyagok az interneten találhatók, de más forrást is lehet használni, mint például tankönyveket, folyóiratokat, újságokat stb. A webquest-technika egy új módszert javasol, mely azon a fő gondolaton alapszik, hogy a tanulók saját erőfeszítésük árán bővítsék ismereteiket. Ez a módszer tulajdonképpen megegyezik az ismereteknek az interneten való keresésével, de ugyanakkor szorgalmazza az együttműködés általi tanulást is.

Íme, az alábbi linken látható az általam készített webquest:

https://sites.google.com/site/magyarnp/home

A Google-Maps, a Google „csoport” egyik legismertebb (sőt a világ legismertebb térképes) alkalmazása. Bejegyzésemben ennek az alkalmazásnak az oktatási segédeszközként való felhasználását szeretném boncolgatni nektek.

A földrajzi névagyag elsajátítása bizony sok gyermek számára problémát okoz, a legtöbben unalmasnak, vagy túl száraznak tartják a földrajzi névanyagot. Pedig lássuk be, hogy sok esetben ennek ismerete az alapműveltség részét képezi. Éppen ezért fontos, hogy a tananyagot közérthetően és interaktívan próbáljuk a diákjaink elé „tálalni”.

Szerintem a Google-Maps, mint alkalmazás több szempontból is nagyon jól hasznosítható a földrajz tanítás során. Először is gyorsan elérhetőek az információk, ami lássuk be, hogy a mai csökkenő óraszámaink mellett nagy előny lehet, másodszor az applikáció nem csak az adott földrajzi hely (pl. egy település) térbeli helyzetét ismerteti számunkra és a diákunk számára, hanem az adott településről tudnivalókat is ismertet (adott esetben még az időjárást is.) (Ld. ábra)

Azonban hátrány lehet az alkalmazás használatával, hogy a fiatalok, a térképektől „elidegenednek” és egy-egy papír alapú térképen vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé fognak tudni eligazodni.

Úgy vélem, a gyerekek érdeklődésének felkeltése egy-egy tantárgy iránt már az általános iskolában meghatározó lehet; a középiskolai oktatás viszont talán ennél is fontosabb abból a szempontból, hogy a már-már kialakulásnak induló személyiségeket ebben a korban lehet, sőt kell megragadni, érdeklődésüknek megfelelő, határozott irányba terelni. Ehhez elengedhetetlenül szükség van olyan tanárokra, akik a gyermekek figyelmére szaktudásukkal, személyiségükkel, tanítói képességeikkel, előadásmódjukkal képesek hatással lenni; ehhez szükséges a színesebb, a gyerekek figyelmét jobban megragadó oktatási módszer.

Elsősorban úgy gondolom, hogy az élménnyel való tanulás az egyik leghatékonyabb módszer egy-egy tananyag átadásánál. A gyerek szinte észre se veszi, hogy „fejtágítás” történt, hiszen ezzel a módszerrel sokszínűen és könnyebben fel lehet kelteni a tanuló érdeklődését. Tanulmányi, szabadidős kirándulások pedig lehetnek ennek a módszernek a helyszínei.
Másodsorban pedig a mai világban már elengedhetetlen az, hogy használjunk digitális eszközöket a tanórákon. Úgy gondolom rendkívül sokszínűvé tehetik a tanórákat az IKT-s eszközök és egyes diákoknál, – ha nem is mindenkinél – de segíthet  a tananyag elsajátításában.
Különböző személyiségű gyermekek esetében eltérő tanítási, nevelési módszerre van szükség; olyanra, amely a gyermek lelkének, képességeinek, fejlettségi szintjének a legmegfelelőbb. Fontosnak tartom, hogy a diákok ne saját rossz tapasztalataim révén, hogy a diák ne félve lépjen be tanterembe. Egy-egy tanár oktatási módszere miatt sok diákban megjelenik a szorongás az órán. Úgy gondolom megoldható az egyéni szerepeltetés és az anyag kikérdezése stresszmentesen, láttam erre már sok jó példát tanulmányaim során.

Nem utolsó sorban pedig fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy szükség van arra, hogy a tanár motiválja a diákot. A motiváció kulcsfontosságú fogalom a tanulás során. Ha ugyanis ez nincs meg, akkor a tanuló könnyen céltalanná válik, elkedvetlenedik. Ez is egy lépcsőfok lenne a jövőjéhez, magához a pályaválasztáshoz is szorosan kapcsolódik. Egyes diákoknál már hamarabb körvonalazódik a továbbtanulás iránya (gyerekkori álom valóra váltása, szülői példa követése), egyeseknél viszont az utolsó pillanatban dől el, ami nem feltétlenül rossz, bár az elhamarkodott, meg nem alapozott, határozatlan döntések nem adnak biztos talajt lábaink alá.

Úgy gondolom, hogy szakpárjaim, a földrajz és a történelem, közel áll egymáshoz és bizonyos értelemben egymást segítő tárgyak. Ezalatt azt értem, hogy a történelemhez szükségesek a földrajzi ismeretek ahhoz, hogy a tanuló a kronológiai eseményeket térben is el tudja helyezni, ez igaz visszafele is, minthogy egy adott földrajzi területhez hozzá tudja kötni a történelmi eseményeket. Mindez megkönnyíti a diák tanulását és biztosabb tudást szerezhet, valamint segítheti őt a mai politikai helyzetben való eligazodásban is.

Ezeket az adottságokat, kompetenciákat és módszereket véltem a legfontosabbnak. Nagyon fontosnak tartom a minőségi oktatást, hiszen én is részt fogok venni a jövő generációjának a nevelésében.